Közeledett a hétvége, amit már minden tini és persze felnőtt is nagyon várt. 
De legfőképpen Hablaty, ugyan is végre több volt közte és Astrid között. 
Ezért is hívta meg a hétvégére, amibe a lány bele is egyezett. 
Persze úgy, hogy nem fognak sehova menni mivel nem volt az a bulizós típus. 
A fiú is ugyan így volt, és nem is tervezte hogy akar menni valahova. 
Csak be vásárolt egy kis rágcsálni valót,
és Astrid kedvenc csokijából is vett mivel tudta hogy imádja a forró csokit. 
Így amikor el érkezett a hétvége, már korán fel ébredt hogy el készítse a lány kedvencét. 
De az apja nem nagyon értette, mit művel a konyhában már kora reggel. 
Pléhpofa: Fiam, te még is mit művelsz már kora reggel itt a konyhában? -szürcsölgette a kávéját, és közben olvasta a kedvenc újságát. 
Hablaty: Neked is jó reggelt apa, és semmit csak forró csokit készítek. 
Mindjárt itt a nyár, te meg ilyenkor akarsz forró csokit inni? 
El ment az eszed fiam, vagy csak alvó járó vagy? -értetlenül nézett a fiára, aki el is készítette az italt. Majd reggelit készített magának, hogy utána le tudjon tusolni és el tudjon készülődni. 
Nem, nem is nekem lesz. Astridot át hívtam a hétvégére, és anya meg engedte. 
Ezért készítettem el, mert tudom hogy imádja. 
Ugye nem baj hogy át jön? -kérdezte a férfit,
akit egyáltalán nem zavart hiszen kedvelte a Hofferson lányt. 
Sőt igazából szerette volna, ha a fia egyszer ezt a lányt venné majd el. 
Nem, nyugodtan át jöhet és felőlem veled is aludhat. 
De nem szoktál ennyire örülni neki, mikor át jön. 
Csak nem maradtam le valamiről fiam? 
Mesélj csak nekem, mindent tudni akarok.
- a fiú csak sóhajtott, le rakta a reggelijét az asztalra majd mesélni kezdett az apjának.
És mindent el mondott elejétől a végéig, mivel az apja addig faggatta amíg azt is el mondta hogy kapott egy esélyt és most együtt vannak. 
Tudtam hogy egyszer ti ketten együtt lesztek,
remélem egyetem után el fogod venni fiam! 
-meg veregette a vállát, és meg is ölelte jó szorosan a fiát. Aki persze alig kapott levegőt így. 
Apa.. elég lesz.. nem kapok levegőt..
-Pléhpofa el engedte a fiát, majd a konyhába ment büszkén mosolyogva,
és el mosogatott maga és Hablaty után is.
A fiú pedig csak megrázta a fejét, meg reggelizett és fel is sietett a fürdőbe.
Le tusolt gyorsan, aztán pedig fel vett egy zöld pólót és egy fekete farmert. 
Majd meg szárította a haját, kicsit meg fésülte és át ment a szobájába rendet tenni. 
Astrid pedig pár perc múlva meg is érkezett és csengetett, Hablaty pedig le vitte Fogatlant és az ajtóhoz sietett hogy ő engedhesse be a lányt. 
Szia Astrid, azt hittem hogy el se fogsz jönni.
-ajtót nyitott neki, és szorosan meg ölelte miután így köszöntötte a lányt. 
Astrid: Hát itt vagyok, és neked is szia
-viszonozta az ölelést és meg puszilta a fiút, mivel csók még nem csattant el köztük.
De ő azt akarta hogy a fiú tegye meg a lépést, és ne ő. 
Örülök hogy el jöttél, készültem neked egy kis meglepetéssel. -be engedte a lányt, és be zárta az ajtót. 
Az pedig le vette a cipőjét, és Hablaty a nappaliba vezette.
Persze Astrid kíváncsi volt hogy mivel készült a fiú. 
Kíváncsi vagyok rá, de nem kellett volna semmivel készülődnöd. 
Tudod hogy nem szeretem a meglepetéseket. -le ült a kanapéra, Fogatlan pedig rögtön az ölébe ugrott. 
Hát szia Fogatlan, nem túl sokat nőttél úgy látom. -megsimogatta a cicát, aki pedig dorombolni kezdett neki. 
Ezt imádni fogod, és ugye hogy alig akar nőni?
Pedig már fél éves, és rendesen eszik minden nap. -sóhajtott és a konyhába ment, majd egy bögrébe töltött a forró csokiból ami már nem volt az.
De meg melegítette és két darab pille cukrot is tett bele, majd a nappaliba ment. 
Majd meg nő, addig ilyen cuki amíg kicsi.
-játszani kezdett vele, de a cicus csak ki feküdt és lustálkodott ahogy szokott. 
Hú de egy lusta cica vagy Fogatlan... 
Csak most jöttél rá, hogy ilyen lusta szinte mindig? 
De ha kajáról van szó, akkor nyávog és szalad a tálkájához.
Igaz pajti? -a cica csak fel állt, majd fel mászott a kanapé tetejére és le feküdt oda.
Hablaty pedig át adta a bögrét szerelmének. 
Astrid pedig el sem hitte, hogy a fiú forró csokit készített neki. 
Úr isten... Ezt nekem készítetted? -a fiú csak bólintott,
a lány pedig le rakta az italt és szorosan meg ölelte a srácot. Az pedig viszonozta majd kicsit el húzódott, és a lány szemeit fürkészte amik csillogtak a boldogságtól. 
Köszönöm, ez nagyon kedves volt tőled. 
Örülök hogy örülsz neki, és köszönöm hogy adtál egy esélyt. 
Hunyd be a szemed, kérlek. -suttogta,
és hiába nem volt naplemente vagy egy tökéletes randi utáni este. 
A fiú úgy gondolta, hogy nem szeretne várni. És azt se akarta, hogy a lány kezdeményezzen. Így ő tette meg azt, amit a lány is szeretett volna. 
Lassan az egyik kezét az arcára tette,
majd oda hajolt és mikor a lány be hunyta szemeit, ő meg csókolta gyengéden de még is szeretett teljesen. 
Astrid pedig el mosolyodott, és át karolva a fiút viszonozta a gesztust. 
Hablaty is szintén el mosolyodott a csókban,
majd lassan el húzódott hiszen kezdett fogyni a levegője. 
De el sem hitték hogy meg történt az első csókjuk, ami fantasztikus volt mindkettőjüknek. 
Még is voltál olyan bátor, hogy meg tedd a lépést. 
Büszke vagyok rád Hablaty. -mosolyodott el, és fel vette a bögrét majd inni kezdett. 
Igen voltam olyan bátor, és tudom hogy nem volt romantikus a pillanat de legalább... 
Jó volt? -aggódva nézett szerelmére,
de le ült a kanapéra egy kicsit terpeszbe tette a lábait majd az ölébe húzta a lányt óvatosan. 
Igen, tökéletes volt. -hátra fordulva meg puszilta, majd inni kezdte az italt. Hablaty pedig szorosan át ölelte hátulról, és be szívta a lány édes illatát. (úgy mint az első képen)
Astrid pedig ha mondott is valamit,
a fiú csak bólogatott vagy hümmögött de meg szólalni lusta volt. 
Inkább csak csendben ölelte szerelmét,
Astrid pedig le tette a bögrét mikor el fogyasztotta és neki dőlt a fiúnak. 
Az pedig kényelmesen el helyezkedett, és tovább ölelte a lányt aki pedig le fotózta magukat. 
De erre a fiú is felkapta a fejét, és meg puszilta szerelmét. 
Mit csinálsz? -suttogta a fülébe, Astrid pedig el rakta a telefonját és hátra fordult. 
Csak emléket, de úgy látom nagyon boldog vagy most. Hogy el sem akarsz engedni. 
Igen az vagyok, és csak akkor engedlek el ha éhes vagy, vagy mosdóba kell menned. 
Innen most nem szabadulsz kis asszony. 
Nem is akartam menni sehova, nekem itt tökéletes. -meg csókolta röviden, amin a fiú meglepődött de persze viszonozta és be kapcsolta a tv-t. 
Nézünk filmet, vagy mihez lenne kedved?
-kérdőn nézett szerelmére, és el engedte majd fel állt hogy keressen valami jó filmet a dvd-ék között. 
Nézzünk filmet, utána szerintem mehetnénk sétálni vagy fel a szobádba. 
Rendben majd meg látjuk, de lenne egy kérdésem. 
Velem alszol vagy készítsem elő a vendég szobát? 
Veled szeretnék aludni, persze ha a szüleid is meg engedik. 
Igen engedik, szóval akkor velem alszol. De mit nézzünk? 
Hmm... Így neveld a sárkányodat 3? 
Azt még úgy sem láttam, csak hallottam róla hogy nagyon jó film. 
Benne vagyok, még én sem láttam.
De ha jól tudom anya meg vette már rég dvd-ben, csak még sose néztem meg. 
Akkor nézzük meg együtt, kíváncsi vagyok rá. -el helyezkedett a kanapén, Hablaty pedig meg is találta majd be is tette a dvd-t. Hozott egy kis rágcsálni valót, majd el is indította a filmet. 
Aztán pedig helyet foglalt és nézni is kezdték, de persze a lány rögtön hozzá bújt. 
Voltak olyan jelenetek amiken egymáshoz bújtak, de a film végén Astrid be könnyezett.
Hiszen ő sose bírta az olyan jeleneteket amik meghatók voltak, de persze hamar meg nyugodott. 
Aztán mikor vége lett a filmnek, el mentek egyet sétálni de úgy hogy a fiú szólt az apjának. 
Szinte egészen sötétedésig oda voltak, mivel le mentek a tenger partra és el beszélgették az időt. 
Aztán egy romantikus csók után el indultak vissza, és vacsorára meg is érkeztek. 
Vacsora után Astrid ment el tusolni,
addig Hablaty meg ágyazott és vissza le ment a szüleihez segíteni el pakolni. 
Valka: Ha lehet akkor ne hangoskodjatok majd fiam. 
 Azt csinálnak amit akarnak, fiatalok még Vall.
De fiam egyenlőre védekezzetek ha kérhetlek erre. -szegény fiú el sem hitte hogy a szülei ilyenekről beszélnek, pedig ő egyáltalán nem akart semmit sem az éjszaka csinálni csak aludni. 
Anya, Apa nem kell aggódnotok mert csak aludni fogunk és semmi több. 
Egy napja vagyunk együtt, nem fogom már is ágyba vinni. 
Nem sietem el a dolgokat vele, főleg az olyat ami csak ránk tartozik. 
Erről ennyit, megyek adok vacsorát Fogatlannak. -ezzel fel ment, és adott is vacsorát a macskának aki rögtön enni is kezdett. Majd keresett egy pólót és egy tiszta alsót, és a fürdő elé ment.
Amikor pedig ki jött a lány, ő ment be. Hiszen nem akart hibát követni, így nem is nézett nagyon a lányra.
Pedig Astrid egy száll köntösben volt, mivel a szobában öltözött fel.
De csak egy pizsama felsőt vett fel, meg az alsóneműjét. 
Hablaty pedig sietett majd mikor le zuhanyzott, fel öltözött és át is ment a szobájába. 
Aztán mikor meglátta a lányt, kicsit zavarban lett de oda ment hozzá és meg csókolta szerelemmel tele de röviden. Ezen persze a lány meg lepődött, de viszonozta majd egy párnát dobott hozzá. 
Hé, ezt most miért kaptam? Meg csókollak, és ez jár érte? -értetlenül nézett szerelmére, de a lány csak még egyet dobott hozzá nevetve. 
Na jó ez már háború akkor! -párna csatázni kezdtek, aminek az lett a vége hogy a lány nyert. 
De persze a fiú nem hagyta annyiban, és vissza vágót kért. Csak ugyan újra Astrid nyert, és vigyorogva a fiú arcához hajolt. 
Én nyertem, megint. -ezzel meg akarta csókolni, csak hogy a fiú sunyi arc kifejezéssel csikizni kezdte. 
Naaa, ez nem ér! -nevetni is kezdett, és rögtön ki dőlt az ágyra. Hablaty pedig fölé kerekedve csikizte tovább, egészen addig amíg a lány már alig kapott levegőt. Akkor abba hagyta, meg csókolta és le dőlt mellé. 
Szeretem mikor nevetsz, és legalább vissza kaptad. -vigyorogva nézett szerelmére, aki kicsit ki fújta magát. Majd a fiúra mászott, le fogta a kezeit és szúrós tekintettel nézett rá. 
Ó igen? Na ezért holnap reggel számolni fogunk! -el engedte, és le akart mászni de a fiú el kapta a derekát és nem engedte el. 
Hé kisasszony, azt csinálhatsz velem amit akarsz. 
De tudom hogy szeretsz és nem tudsz rám haragudni, ismerlek évek óta. 
Igen ez igaz, nem tudok rád haragudni. De úgy is vissza kapod, amiért meg csikiztél. -össze fonta a karjait, Hablaty viszont meg csókolta és így a lány kicsit meg enyhült, majd le mászott róla és be takarózott. 
Fáradt vagy? -meg cirógatta szerelme arcát, aki bólintott így a fiú le kapcsolta a lámpát és be bújt szerelme mellé. 
Jó éjt, kicsim. -meg puszilta, át ölelte oldalról és lassan el is aludt. Astrid pedig kicsit zavarban lett, de pár perc múlva ő is álomra hajtotta fejét.